"Fang Song", a lazításról

Amikor az energia (jing) megnyilvánul, lágy, rugalmas és erős, magában hordozza ez egész test összehangolt mozgását.

E könyv korábbi fejezeteiben már ejtettünk pár szót a ’fang song’-ról, vagyis a lazításról. A következő kifejezések összekapcsolódó elveket jelölnek, melyek megkülönböztetése segít a taijiquan gyakorlásában: lágyság (rou), puhaság (ruan), erő (li) és energia (jing).

A harcművészetekben gyakran felmerül az acél és az energia (jing) analógiája. Hasonlóképp, a nyers erő (juo li) a vashoz hasonlítható, mivel az acél a vasból ered, és az energia forrása a nyers, közönséges erő. A nyers erő egyfajta természetes erő, az emberi test veleszületett képessége. Érdekes, hogy az energia (jing) írásjegye a kínai nyelvben magában foglalja az erő (li) és a munka (gong) gyökét. Nem tudjuk biztosan, hogy az írásjegy alkotói szándékosan dolgozták ilyenné a karaktert, de ez a forma szemléletesen magarázza a két minőség összefüggését.

A hozzáadott munka, avagy a dolgok finomítása itt azt jelenti, hogy a kovácsolás során magas hőmérsékleten összeforrasztjuk és formába öntjük az alapanyagokat, ahogy a nyers erőt is a lazítás (fang song) segítségével finomítjuk, kiégetve belőle a merevséget. Mindkettő elvezet a célig.

A finomítás folyamata során olyan módon használjuk fel az anyagot, ami látszólag ellentmond eredeti természetének. Például az acél kovácsolása során használt víz és az ivóvíz látszólag hasonló anyag, mégis más természetűek. Az edzéshez használatos víz – mint ahogy a merevséget eltávolítjuk a nyers erőből – hajlékonyságot és rugalmasságot kínál. Az ivóvíz puha természetű, nem tesz rugalmassá. Így amikor a nyers erőről beszélünk – amiből kikovácsoltuk a merevséget – lágynak, de nem puhának mondjuk, mivel a lágyság rugalmas természetű, magában foglalja az energiához szükséges minőséget. Ezt értette a következő alatt Yang Chengfu idős korában: „a Tai Chi Chuan művészetében a lágyság otthona a keménységben rejlik, ahogy a tű elbújik a pamutban.” Ha az energia összetevői nincsenek jelen, akkor puhaságról beszélünk, ami nem azonos a lágysággal.

Miután a vasat ezer kalapácsütés érte és százszor megedzettük, megváltoztatja természetét és acéllá válik. Az acél belül szilárd, kívül tükröződő. A vas ezzel szemben nemcsak kevésbé hajlékony, de a felszíne is durva. A nyers erő, miután napok, hetek, hónapok, évek munkájával csiszoltuk, finomítottuk, képes megváltoztatni a természetét, és energiává (jing) alakul. Amikor az energia (jing) megnyilvánul, lágy, rugalmas és erős, magában hordozza ez egész test összehangolt mozgását. Amikor a nyers erő nyilvánul meg, a mozdulatok merevek, a válasz (reakció) a test egyes elkülönült részeiben jelenik csupán meg, nem az egész testben. E kettő végletekig különböző.

A lazításnak és az edzésnek (cél)tudatosnak kell lennie. Erre utalnak a régi mesterek: „tudatosan lazíts, mert a tudatosság és szándék hiánya merevséghez vezet”. Ha valaki valóban eléri az ellazítottság (fang song) állapotát, akkor az a test egész munkájában is megjelenik, összhangban a 10 alapelvvel, és természetes módon teremti meg az energia (jing) megnyilvánulásának feltételeit, ami a mozdulatoknak megfelelően jelenik meg. Ha közvetlenül akarjuk az energiát (jing) megjeleníteni, paradox módon az energia (jing) fog minket korlátozni. Amikor azt mondjuk „figyelmet használjunk erő helyett”, a lényeg az, hogy a nyers erő helyett az energiát (jing) használjuk.

Kivonat Yang Zhenduo: Zhong Guo Yang Shi Taiji (Kínai Yang stílusú Taiji) című könyvéből (Gondolatok a gyakorlásról, 163-164. oldal)