Tenyértechnikák (zhang fa)

Ezen technikák esetében amikor a tenyér kinyúlik, a csuklónak ülnie kell, hogy felemelje az ujjakat. A legfontosabb elv, hogy a csukló stabil legyen

A tenyértechnikák a kéztechnikák közé tartoznak. A tenyértechnikák két nagy csoportját továbbra kilenc kategóriára bonthatjuk.

Az első csoport „a csukló ül, az ujjak egyenesen fölfelé” (zuo wan li zhang xing) ötféle technikát ölel fel:

  1. álló tenyér (li zhang)
  2. szögletes tenyér (zheng zhang)
  3. lefelé forduló tenyér (fu zhang)
  4. kifelé fordított tenyér (fan zhang)
  5. vízszintes tenyér (ping zhang)

A második csoport „az egyenesen kinyújtott” (zhi shen xing) négyféle tenyértechnikát tartalmaz:

  1. felfelé néző tenyér (yang zhang)
  2. hajlított tenyér (ce zhang)
  3. lefelé lógó tenyér (chui zhang)
  4. egyenes tenyér (zhi zhang)

Első: Ezen technikák esetében amikor a tenyér kinyúlik, a csuklónak ülnie kell, hogy felemelje az ujjakat. A legfontosabb elv, hogy a csukló stabil legyen. Amint a csukló lefelé billen, felemeli az ujjakat, és a tenyér szíve előre néz. Amint a csukló és a tenyér elér egy bizonyos szöget, egyfajta belső érzet keletkezik a tenyérben (nei zai de ziwo ganjue). Ezt az érzetet energia-érzetnek (jin gan) nevezzük. Ha a gyakorló fizikai képessége megalapozott, ez az energia-érzet azonnal végigszalad a testen. A kezdők esetében ugyanakkor merevség is megjelenhet a csukló környékén (a kézben és a karban fájdalom, zsibbadás jelentkezik).

A fenti két érzet teljesen különböző. Ennek fényében a kezdő tanulóknak különös figyelmet kell arra fordítani, hogy a kezüket megfelelően tartsák, és keressék a finom, megfelelő érzeteket. Természetesen a túlzott feszítés okozta merevség nem lehet cél. Ha megvan egy érzet, akkor vizsgálhatjuk, hogy megfelelő-e, és korrigálhatjuk, ám ha nincsen energia-érzet, akkor a gyakorlás üres lesz, és nem tudjuk magunk kijavítani. Ez a tenyértechnika az energia (jin) felhalmozását, a szellem megnyilvánulását (jingshen de biaoda), és a keménység elérését a lágyság megtartása közben. Így az ízületek sorban összekapcsolódnak (jie jie guan chuan), és az egész test egységbe rendeződik. Annak érdekében, hogy megfelelően gyakoroljuk a Yang stílust, ezt az energia-érzetet kell keresnünk a felfelé álló tenyérben.

A következők az e csoportba sorolható technikák:

  1. Álló tenyér (li zhang) Amikor az ujjak felfelé néznek, avagy felfelé csavarodnak, és a tenyér nem néz közvetlen előre, álló tenyérről beszélünk. Ilyen a felső tenyér a Térdsöprésnél, a Majmok visszaverésénél, avagy az alsó tenyér a Szép hölgy dolgozik a szövőszéken mozdulatnál.
  2. Szögletes tenyér (zheng zhang) Amikor az ujjak felfelé néznek, és a tenyér (részben) lefelé mutat. Ez a technika található meg az An (nyomás), a Kapd el a madár farkát és a Látszólagos zárás mozdulatoknál.
  3. Lefelé forduló tenyér (fu zhang) Amikor a tenyér szíve lefelé néz, avagy rézsút lefelé, függetlenül attól, hogy az ujjak merre mutatnak. Ilyen mozdulat például a Térdsöprés, a Vadló sörényének szétválasztása, a Fehér daru kitárja szárnyát, az Ütés lefelé és az Ütés ágyékra.
  4. Kifelé fordított tenyér (fan zhang) Amikor az ujjak kifelé mutatnak, vagy rézsút oldalra. Ilyen mozdulat a Szép hölgy dolgozik a szövőszéken (felső tenyér), a Fehér daru kitárja szárnyát, és az átmenet a Felhőben járó kezek közben a Peng és Cai között.
  5. Vízszintes tenyér (ping zhang) Az ujjak irányától függetlenül, a tenyér lefelé néz, avagy jobbra vagy balra forog vízszintes mozgással. Ilyen mozdulat az átmenet az Egyenes ostorba, avagy az Ököl a könyök alatt.

A fenti kéztechnikák mind a csukló billentésére (ültetésére) és az ujjak kinyújtására épülnek. Ha a végrehajtás közben nem mozgatjuk megfelelően a csuklót vagy nem tartjuk egyenesen az ujjakat, a test puha, laza és üres lesz. Kísérletezzünk kitartóan, hogy megérezzük a helyes módszert.

Második: Az ehhez a csoporthoz tartozó technikák esetében a tenyeret kinyújtjuk (elkerülve a merevséget), egyenletesen, megnyúlva, a kar vonalának folytatásaként. Nem kell a csuklót megtörni és az ujjakat felfelé húzni, ám itt is megjelenik az energia-érzet (nei jin de ziwo ganjue), ami végigfut az egész testen. Bár külsőségeiben különbözik az előbb tárgyalt technikáktól, a lényeg és az eredmény ugyanaz. A kettő egymástól független, ám együtt működik. Egyenlőnek kell tekintenünk őket.

Következnek az ehhez tartozó technikák:

  1. Felfelé néző tenyér (yang zhang) Amikor a tenyér szíve felfelé néz, vagy rézsút felfelé, az ujjak pedig előre mutatnak. Ilyen a Majmok visszaterelésének alsó tenyere, a Vadló sörényének szétválasztása, a Ferdén repülés felső tenyere és a Ló hátának veregetése.
  2. Hajlított tenyér (ce zhang) Amikor a tenyér befelé néz vagy csavarodik, az ujjak irányától függetlenül. Ilyen például a Kapd el a madár farkát, vagy a Felhőben járó kezek.
  3. Lefelé lógó tenyér (chui zhang) Amikor a tenyér befelé néz vagy csavarodik, és az ujjhegyek lefelé mutatnak vagy befelé csavarodnak. Ilyen a nyitás előtti állapot, vagy amikor a két kar átölel valamit ívesen.
  4. Egyenes tenyér (zhi zhang) Amikor a tenyerek lefelé néznek vagy csavarodnak, az ujjak irányától függetlenül. Ilyen az átmenet az An (lökés) és az Egyenes ostor közötti átmenet, vagy amikor a Nyitásnál emelkednek a karok.

Amikor a Taijiquan állások egymásba alakulnak, állandóan változnak a tenyértechnikák, egyik a másikba olvad. Amikor például a Fehér daru kitárja szárnyát mozdulatot átvezetjük a Térdsöprésbe, a jobb kar lefelé köröz fentről a comb (kua) mellé. A tenyér felfelé néz, az ujjak előre mutatnak (felfelé néző tenyér), majd ívesen lefelé halad, kifelé fordul, az ujjak lefelé mutatnak (lefelé lógó tenyér). Azután a kar felfelé behajlik, az ujjak felfelé mutatnak, a tenyér ferdén kifelé néz (álló tenyér).

Feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy fontos kapcsolat van a tenyértechnikák (zhang fa) és a megfelelő kéztartás (shou xing) között. A kéz helyes tartásáról a Tíz alapelv is beszél: „a tenyér finoman kinyílik (zhang yi wei shen), az ujjak finoman behajlanak (zhi yi wei qu)” Ugyanakkor gyakorlás közben van még egy alapelv: az ujjakat szét kell nyitni. Nagyon fontos, hogy az ujjakat ne zárjuk teljesen össze, és ne is feszítsük túlságosan szét. A kéz és a tenyér külső formájának a tökéleteshez kell idővel közelítenie, így keménységet (erőt) fog megjeleníteni, mégis természetes, finom és elegáns lesz kívülről. Ekkor mondhatjuk, hogy a forma és a szellem egységét megvalósítottuk (xing shen ju bei). Reméljük, hogy a tanulók megszívlelik (mo shi), megértik (ti wu) és alkalmazzák (chuai mo) ezeket a tanácsokat.
A fenti tenyértechnikáknak az alkalmazása teljes egészében a lazításra (fang song) épül. Hogyha valóban megértjük a lazítás elveit, és megfelelően gyakorlunk, biztosak lehetünk az eredményben. Ezért különösen fontos megfelelő irányítás mellett gyakorolni, minden egyes módszert gondosan elsajátítani, és megvalósítani a testtel egységben használt technikákat.

Kivonat Yang Zhenduo: Zhong Guo Yang Shi Taiji (Kínai Yang stílusú Taiji) című könyvéből (33-36. oldal)